

Viszont ő adományozta Jánosnak Hunyad várát 1409. október 18-án.
Hunyadinak egyébként volt két öccse, Vajk, és a híresebb Ifjabb Hunyadi János, akik biztosan léteztek. Néhány forrás említ lánytestvéreket is, például egy Klára és egy Mária nevű testvért. De ezek nem biztos adatok, viszont valószínűleg valamennyi lánytestvére is volt. De visszatérve a fő témához, pályafutását apródként kezdte, a firenzei Ozorai Pipo, majd Lazarevics István szerb despota udvarában.


23 évesen, 1430 körül házasságot kötött Horogszegi Szilágyi Erzsébettel. 1431-ben megszületett János első fia, Hunyadi László. Ezután Luxemburgi Zsigmond belső körének tagjává vált, és lovaggá is ütötték. Zsigmond király halála után pedig a Magyar Királyság első számú védelmezőjévé vált a terjeszkedő Oszmán Birodalommal szemben.
Nem sokkal Zsigmond halála előtt az oszmánok ostrom alá vették a szerbiai Szendrő vára.
A király parancsára egy magyar sereg indult a vár megsegítésére, amelynek soraiban Hunyadi János is ott harcolt, mint katonai parancsnok. Ebben az ütközetben sikerült szétverniük a török ostromlókat. 1438-ban Habsburg Albert uralkodása alatt a törökök már többször is betörtek Erdélybe és a Délvidékre. Hunyadi ebben az évben is sikeresen vert szét néhány, az országunkba benyomuló kisebb-nagyobb török fosztogató csapatot.

Ezután aratta az első komolyabb győzelmeit a fosztogató oszmán seregek felett, például Gyulafehérvárnál és a Maros mentén. Habsburg Albert váratlan halála után polgárháború tört ki a halott király újszülött fia, V. László és a lengyel Jagelló családból származó, I. Ulászló hívei között. Hunyadi I. Ulászló mellé állt. Végül Ulászló lett az új király.
Ezért pedig Ulászló hálából erdélyi vajdává és temesi ispánná nevezte ki, így Hunyadi ő felelt a déli határok védelméért. 1441. januárjában Bátaszéknél is harcolt egy magyar belháborús csatában, és szövetségeseivel könnyű győzelmet arattak. Ezzel az ütközettel megszilárdult I. Ulászló hatalma, Hunyadi János pedig megkapta az erdélyi vajda címet. Hunyadi egy másik híres ütközete az 1442 márciusában lezajlott Szebeni csata volt.
A törökök hadvezére, Mezid bég megtudta, hogyan néz ki Hunyadi és azt is, hogy milyen ruhája van. Ezért parancsba adta a katonáinak, hogy a csatában főleg rá vadásszanak. Tudta, hogyha a vezérük elesik, a magyar sereget könnyebb legyőzni. Mezid terve viszont hamar kitudódott, mivel a magyar hadvezér hűséges kémei meghallották a bég parancsát az oszmán táborban. Emiatt Hunyadi egyik leghűségesebb katonája, aki hasonlított is rá, és akit Kemény Simonnak neveztek, a páncélját Hunyadi páncéljára cserélte, hogy a törökök azt higgyék, ő maga János. Simon ezután elindult harcolni, Hunyadi pedig megkerülte Mezid seregét. Kemény Simont a törökök sikeresen megölték harc közben, Hunyadi azonban a magyar nehézlovassággal megtámadta a béget, és lerohanta a törököket.

A hivatásos katonák mellett hatalmas tömegben harcoltak egyszerű parasztok, szegények és népi felkelők is. Jobbágyok, szegénylegények, és pásztorok is csatlakoztak a magyar sereghez. Nekik alig voltak hagyományos, igazi fegyvereik. Harcoltak meghosszabbított kaszákkal, kapákkal, nehéz cséphadarókkal, baltákkal, kiegyenesített ásókkal, késekkel, valamint súlyos famángorlókkal és vasvillákkal. Amikor Hunyadi lovassága megbontotta a törökök sorait, ők dühödten vetették bele magukat a harcba, és brutális közelharcban verték szét az oszmán csapatokat. A törökök maradéka, akik még nem estek el, pánikolni kezdett és megfutamodott. Maga Mezid bég és fia is elesett a csatatéren.

A magyarok hatalmas hadizsákmányt szereztek, emellett Hunyadi hírneve is megnőtt.
1443-ban pedig megszületett második fia, Hunyadi Mátyás. A hosszú hadjáratban is részt vett Hunyadi, és szakított a korábbi védekező stratégiával, és támadást indított.
A keresztény sereg mélyen benyomult a Balkán-félszigetre, több győzelmet aratott, és felszabadította Szerbia egyik részét. A keresztények számára sikeres hosszú hadjárat után békét kötött a két fél, de a pápa buzdítására a magyarok megszegték a békekötést.
Ennek a következménye volt a várnai csata. A keresztény oldalon ott volt a már említett, I. Ulászló király, valamint Hunyadi is. A török oldalon pedig, a vezérek között ott volt maga II. Murád szultán. Az ütközet 1444. november 10-én zajlott le Várna mellett.
A csata végén I. Ulászló király leesett a lováról és emiatt életét vesztette.
A király halála után a keresztény szövetséges sereg felbomlott és vereséget szenvedett.
Kimondták, hogy ha I. Ulászló tavasz végéig nem kerül elő, akkor az eddigre már 5 éves V. Lászlót ismerik el királynak. Ez meg is történt. László király lett, de kora miatt még nem ő irányított igazából.


És mit szeretett enni? Nézzük ezt is át részletesen! A szarvasnak, a vaddisznónak és a báránynak is nagyon kedvelte a húsát. Az ő korában a húsok mellé sokszor rengeteg kását ettek, valamint kovászos kenyeret. Az ételeit valószínűleg gyömbérrel, sáfránnyal és fokhagymával ízesítették. A böjti napokon nagy valószínűséggel folyami halakat, például pontyot és csukát fogyasztott. Ezek mellé általában tiszta vizet, néha pedig nehéz vörösborokat és fehérborokat ivott, de a mértéktelen részegeskedést kerülte.

A feljegyzések szerint felnőttként a csatákban teljes lemezpáncélzatot viselt.
Ez sokszor megvédte a nyílvesszőktől és a gyengébb kardcsapásoktól.
És egyébként milyen fegyverei voltak? Elsősorban lovassági kopjával vagy lándzsával harcolhatott, de a közelharcban kétkezes vagy másfélkezes kardot használt, valamint a csatabárdot, emellett a buzogányt is mesteri szinten forgatta. Általában saját elit testőrsége gyűrűjében ő maga vezette a rohamokat. Egyébként Hunyadi jelleme is érdekes. Ambiciózus, igaz keresztény, hűséges, mértéktartó, céltudatos, és bátor ember volt. Emellett kiváló harcos is.

Ez volt a második Rigómezei csata, ahol főleg a szerb despota, Brankovics György árulása miatt a magyar sereg súlyos vereséget szenvedett. Hunyadi János és egy Jan Jiskra nevű cseh zsoldosvezér sokszor konfliktusba keveredett. Bár 1450-ben Hunyadi és Jiskra békét kötöttek, a cseh hamarosan felrúgta a megállapodást. 1451. szeptember 7-én ütközött meg a magyar kormányzó és a zsoldosvezér serege. Bár mindkét fél erősen küzdött, a csata végének közeledtével a magyar sereg a sorai megbomlottak, a fegyelmezett, lőfegyverekkel támogatott huszita roham pedig teljesen szétzilálta őket. Így Hunyadi és serege vereséget szenvedtek. Jiskra pedig egészen 11 évig megőrizte hatalmi pozícióját északon, és végül nem Jánosnak, hanem fiának, Mátyás királynak hódolt be.

A lemondásáért cserébe megkapta a Magyar Királyság főkapitányának címét.

Az 1453-as év sem volt eseménytelen, mivel Konstantinápoly elesett.
Ezután szinte nyilvánvalóvá vált, hogy II. Mehmed szultán következő célpontja, a kulcsfontosságú Nándorfehérvár lesz. Hunyadi János ebben a válságos helyzetben szinte teljesen magára maradt, mivel a magyar főurak többsége közönyös volt ezügyben, és Európa uralkodóitól sem érkezett sok katonai segítség. Hunyadinak tehát saját költségén kellett felfegyvereznie seregét. Kettő fő szövetségese azért mégis volt, az egyikük sógora, Szilágyi Mihály, a másik pedig a pápa által küldött Kapisztrán János ferences szerzetes lett, aki tízezrével gyűjtötte az elszánt kézműveseket, parasztokat és kisnemeseket harcolni. Ezekben az időkben a pápa III. Kallixtus volt, és egyházfőként legfőbb céljának Konstantinápoly visszafoglalását és a törökök Európából való kiűzését tekintette.
Emellett egyébként támogatta Hunyadi törökellenes védelmi előkészületeit.
II. Mehmed, a török szultán július 4-én ostrom alá vette a nándorfehérvári várat.
Az addig a seregével, máshol állomásozó Hunyadi János július 14-én áttörte a török hajózárat a Dunán, és csatlakozott várvédő sereghez.



Július 22-én pedig a Kapisztrán irányítása alatt álló keresztesek segítségével a magyarok győzedelmeskedtek. Hunyadi a törökök felett aratott sorozatos győzelmeiért kapta meg Athleta Christi címet a pápától. Ez egyébként egy latin nevű keresztény titulus/kitüntetés neve, aminek jelentése Krisztus bajnoka, esetleg Krisztus atlétája, és amelyet a pápák adományoztak a kereszténység védelmében kiemelkedő katonai érdemeket szerzett hadvezéreknek és uralkodóknak. Sokan egyébként úgy tudják, hogy a déli harangszó, a nándorfehérvári diadal emlékére szól. Ez félig igaz, de eredetileg III. Kallixtusz pápa, a csata előtt rendelte el a harangszót imára hívásként a keresztény Európa számára, nem a diadal emlékére. Miután a győzelem híre megérkezett Itáliába, az ima ekkor valóban hálaadássá változott. A nándorfehérvári ostrom után viszont, a sok temetetlen halott miatt, megjelent a fekete halál, másnéven pestis. A fertőző betegséget sajnos Hunyadi is elkapta. Összesen nagyjából 2-3 hétig élvezhette a sikert, mivel ezután meghalt. Hunyadi János 1456. augusztus 11-én hunyt el Zimonyban.


Máig emlékezünk rá. A Hunyadi-kultusz modern felélesztése pedig egyébként egyértelműen Bán Mór nevéhez fűződik. Mór egy monumentális, egy eddig 13 kötetes történelmi regénysorozatot ír 2008 óta, aminek eddigi részei eléggé sikeresek lettek, és amelyeket sokan a magyar Trónok harcaként is emlegetnek. A könyvsorozatból 2022 és 2023 között készítettek egy tíz epizódos televíziós sorozatot. Ennek a Hunyadi, angolul a Rise of the Raven, ami egy nemzetközi koprodukcióban készült történelmi dráma.




























































































































